Az örökös az alábbi (három) feltétel együttes teljesülése esetén juthat hozzá az örökséghez.

A halál beálltának ténye: Az örökhagyó (tulajdonos) halálának időpontja nagy jelentőséggel bír az öröklési jogban, hisz az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg. A halál időpontjától függ az örökös (örökösök) személye, de a hagyaték mértéke is attól függ, hogy a halál pillanatában mi volt az örökhagyó tulajdonában.

Öröklési és szerzőképesség: Az öröklési képesség a Ptk. jogképességgel megegyező, Magyarországon minden ember, akinek jogai és kötelezettségei lehetnek (a méhmagzat élve születést követően).

Szerzőképesség: Az öröklési képességgel (lehetőséggel) rendelkező személy ténylegesen megszerezheti-e a hagyatékot (nem áll-e valamilyen eltiltás alatt, esetleg külföldi állampolgárként nem szerezhet meg bizonyos dolgokat).

Kiesési ok nem áll fenn: Amennyiben kiesési ok áll fenn akkor az örökösként vagy hagyományosként számba jöhető személyt mind örökösként, mind (bizonyos esetekben) kötelesrészre jogosultként is figyelmen kívül kell hagyni. Kieséshez (kizáráshoz), annak súlyos következményei miatt, csak a törvényben meghatározott okok vezethetnek.

Kiesik az örökségből:

– Aki időben az örökhagyó elött hal meg: A lehetséges örökösök közül, akár a koruk, akár valamely katasztrófa miatt az elhalálozási sorrend nagyon fontos (ez minden esetben bizonyítás tárgya), hiszen ez határozza meg, hogy az öröklés milyen sorrendben valósul meg, más – más sorrend az öröklésben egymástól lényegesen eltérő eredményeket hozhat.

– Aki törvény szerint nem szerezheti meg a hagyatékot annak megnyílásakor: Törvény szerint nem örökölhet az örökhagyó házastársa abban az esetben, mikor az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állt fenn, és ennek helyreállítására szándék sem volt. Az örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne (ez a kiesési ok hivatalból nem vehető figyelembe)

– Aki az öröklésre érdemtelen: Érdemtelen az öröklésre, aki az örökhagyó vagy az örökhagyó után törvényesen vagy végakaratból öröklésre jogosult életére tör vagy tevékenységével az örökhagyó végakaratának kinyilvánítását, vagy annak érvényesülését akadályozta vagy meghiúsította.

– Akit az örökhagyó az öröklésből kizárt, kitagadott: Az örökhagyó törvényes örökösét egyoldalú nyilatkozattal, indoklás nélkül kizárhatja az örökségből. Kizárás esetén az örökös jogosult a kötelesrészre. Ha az örökhagyó végrendeletében kitagadja (a törvényben felsorolt okokra hivatkozva) törvényes örökösét, akkor az örökhagyó őt a kötelesrésztől is megfosztja

– Aki az örökségről lemond (lemondott): Aki a törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben – egészben vagy részben – lemondhat az öröklésről. A lemondás a lemondó leszármazóira nem hat ki, kivéve, ha a megállapodás így szól. Az öröklésről való lemondás (eltérő megállapodás hiányában), a kötelesrészről való lemondást is jelenti. A lemondás (eltérő megállapodás hiányában), a más örökös kiesése miatti örökség növekményre is kiterjed, de az örökhagyó lemondás után szerzett vagyontárgyaira is, kivéve, ha annak ismeretében a lemondó nyilatkozatot nem tették volna meg.

– Aki az örökséget visszautasította: Az örökhagyó halálát követően az öröklésről lemondani nem lehet, ekkor csak visszautasítani lehet az örökséget.

O – O