A tulajdonjog és történetisége

A 70-es évek egy, „A Kapitalizmus Politikai Gazdaságtana” című felsőoktatási tankönyv „megállapítása” szerint a TULAJDON „meghatározása”: – „Annak, hogy valami, valamilyen formában valakié vagy valakiké, az a lényege, hogy a szóban forgó formában nem másoké”.

A megmosolyogtató megfogalmazás a maga „bumfordi” módján azt a sok évezredes tapasztalást rögzíti „bikkfanyelven”, hogy „ami az enyém, az nem a tiéd, és ez fordítva is így van”! E megmosolyogtató megfogalmazásnál vannak ugyan részletezőbb (szofisztikáltabb) meghatározások is – de mindegyik erről az emberekbe a történelem folyamán mélyen bevésődött „tapasztalásról” szól.

Ide kívánkozik egy „népi bölcsesség” is (kis kiegészítéssel) – a „Közös lónak túros a háta” (a másénak meg különösen!). Ez a „bölcsesség” minden tulajdonra, így az ingatlan (lakás) tulajdonra is érvényes. A sajátot az épeszű, gondoskodó ember mindenek felett óvja, védi, karbantartja, fejleszti, áldoz rá. A közösségi tulajdon esetén a „nyilvános” hozzáállás hasonló, de a saját pénzéből már senki sem szívesen áldozna a „mindenki” tulajdonára, a más tulajdonával kapcsolatban pedig eleve az a hozzáállás, hogy költsön rá az, akié!

E megállapítások a „magán tulajdonú”, a „magán tulajdonú bérbeadott”, a „közösségi tulajdonú” és a „közösségi tulajdonú bérbeadott” ingatlanokra is teljes mértékben igazak!

A tulajdon az emberi társadalmak oly sarkalatos tényezője, melyről a történelem folyamán alaptörvények, alkotmányok rendelkeztek, rendelkeznek.

O – O

1 A tulajdonjog elméletek (a számtalan elméletből csak néhány)

a) forrás – ugyvedek.net – honlap, Dr. Izsák Orsolya tanulmánya

b)

Az elméletek nagy része nem mondja ki nyíltan, hogy …..

A tulajdon a történelemben hosszú ideig azt a „dolgot” jelentette, amit egy egyén, csoport (akár erőszakkal), birtokba vett, és meg tudta védeni másokkal szemben, akik ugyanezt a „dolgot” birtokolni akarták.

Ezt tükrözi a „modern” Ptk. „Dologi Jog” „birtok”-kal kapcsolatos megállapítása is (5:2.§.) miszerint, „A dolog birtokát megszerzi, akinek a dolog tényleges hatalmába jut”.

A társadalmak fejlődése olyan állapotot hozott, hogy az 1-es pont érvényben maradása mellett, tulajdon az maradt, amit az emberek közössége, a társadalom elismert – kezdetben a király által adományozva és birtoklevelekben – mint a Tihanyi alapító levél, mely tartalmazza a birtok adományozás tényét, a birtok körül írását, körül járását, az adományozás jogcímét.

O – O

2 A Magyar Alkotmány a tulajdonról, és a tulajdonnal kapcsolatos rendelkezése

XIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.

(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

Az Alaptörvénynek több nyilvános elérhető hiteles, „autentikus” forrása van – ezek közül néhány.