Örökhagyó:

Az elhunyt személy, akinek vagyonában halála miatt egyetemes jogutódlás következik be.

Öröklési jogcímek:

– Az örökhagyó végintézkedése (végintézkedési szabadság)

– Törvényes öröklés (végintézkedés nélkül, vagy ha a végintézkedés a hagyatékot nem meríti ki)

– A köteles rész nem valódi öröklési jogcím.

Hagyaték:

A hagyaték, az örökhagyó halála esetén, a jogutódaira átszálló egész vagyon – ingó és ingatlan vagyontárgyainak, polgári jogi jellegű vagyoni jogainak (szerzői jog) és kötelezettségeinek összessége.

Örökös:

Általános értelemben, olyan személy, aki a leszármazás, vagy valamely más jogcímen az örökhagyó hagyatékára jogosult, azt örökli.

– akire az örökhagyó hagyatéka, mint egész száll át – egyetemes jogutód

– akire a hagyaték meghatározott hányada száll át – különös jogutód

– kétség esetén az is, akinek az örökhagyó az egész hagyaték értékének jelentős részét kitevő meghatározott vagyontárgy(ak)at juttat

Hagyomány:

Az örökhagyó végrendelete alapján bekövetkező különös jogutódlás, amelynek során a hagyományos, a hagyatékban meglévő valamely vagyontárgy tulajdonosa lesz, anélkül, hogy a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kellene

– dologi hagyományrendelés

– kötelmi hagyományrendelés

Meghagyás:

Az örökhagyó végrendeletében valamely hagyatékban részesülő személyt kötelezettséggel terhel, melynek követelésére azonban a kedvezményezett nem válik jogosulttá.

Kiesés az öröklésből:

Kiesik az öröklésből mindazok, akik nem élik túl az örökhagyót, vagy egyéb (érdemtelenség, kizárás, kitagadás, lemondás, visszautasítás) ok miatt nem veszik vagy vehetik át az örökséget!

Érdemtelenség:

Érdemtelen az öröklésre, aki az örökhagyó vagy az örökhagyó után törvényesen vagy végakaratból öröklésre jogosult életére tör vagy tevékenységével az örökhagyó végakaratának kinyilvánítását, vagy annak érvényesülését akadályozta vagy meghiúsította.

Kötelesrész:

Köteles rész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés magnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. A köteles rész az örökhagyó vagyonának terhére járó minimum – az öröklésből kizártnak jár, a kitagadottnak nem!

A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke, ideértve az örökhagyó által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét is.

A kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki (a kötelesrész alapja szerint számítva) mint törvényes örökösnek jutna.

Végrendelet:

Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezik. Végrendelkezni közvégrendelettel (közjegyző előtt hitelesen) vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet. Szóbeli végrendeletet az tehet (két tanú előtt és mindannyiuk által érthető nyelven), aki az életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, mely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.

O – O