A lakás négyzetméter, a tulajdonihányad, és a tulajdoni százalék – mindhárom forma használt a társasházak életében.

A lakás négyzetméter – „hasznos alapterület”: A „hasznos alapterület” fogalmát a 253/1997(XII.20.) Korm. rendelet az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről, 1. számú melléklete (Fogalommeghatározások) meghatározza.

Néhány nélkülözhetetlen fogalom a kormányrendeletből:

88. Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.

18. Bruttó alapterület: épületszerkezetek alapterületével növelt nettó alapterület.

46. Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. 46a. Összes hasznos alapterület: az összes építményszint hasznos alapterülete.

A hasznos alapterület kiszámításához tehát meg kell mérni az összes helyiség belső szabad méretét, és ezeket kell összeadni. Azokat a területeket, amelyek fölött a belmagasság nincs legalább 1,90 méter, nem kell számításba venni. Ilyen területek például a tetőtér-beépítések oldalsó szakaszai vagy a lépcsők alatti tárolók. Társasházi lakások esetén (régi és új építésű) ilyen területek általában nincsenek, így a nettó és a hasznos alapterület többnyire megegyezik. Tetőtér beépítés esetén is a szobának azt a részét kell számításba venni, ahol a belmagasság nagyobb, mint 1,9 méter és csak ez a hasznos alapterület. A meghatározásból adódóan, nem számítandó bele semmilyen épületszerkezet (fal, oszlop, kémény, szellőző, nyílászáró).

A kormányrendelet hasznos alapterület számítása nem vizsgálja a helyiségek funkcióját, így a ház (lakás) minden helyisége beleszámítandó. A garázs ily módon, a hasznos alapterület részét képezi. Családi házak esetében a garázs alapterületét egyszerűen hozzáadjuk a ház többi részének hasznos alapterületéhez. Társasházakban azonban a garázsok a lakásoktól többnyire külön állóan találhatók. Az ilyen beállóhelyek beszámításának nincs egyértelmű meghatározása a rendeletben. A leginkább használható értelmezése miszerint csak a lakástól tulajdon jogilag elválaszthatatlanul létező teremgarázs helyek számíthatóak hozzá a lakás hasznos alapterületéhez. Azok a kialakítások, ahol a teremgarázs beállóhely mint önálló rendeltetési egység létezik (külön is értékesíthető), nem számítandók a lakás hasznos alapterületéhez.

A tulajdoni hányad: az a szám, mely megmutatja, hogy magán tulajdonú ingatlan részünk, a Társasház összességének hányad része. A tulajdoni hányadok meghatározzák, hogy az egyes tulajdonosok milyen arányban vesznek részt a társasház gazdasági és jogi életében, milyen mértékben járulnak hozzá a közös tulajdonban maradó részek fenntartásához, felújításához.

A tulajdoni hányad alapján határozzák meg az egyes tulajdoni hányadok által fizetendő közös költséget és a közgyűlési szavazati hányadot.
A tulajdoni hányad mértékét az alaptó okirat tartalmazza és a magántulajdonban álló lakásokhoz, helyiségekhez tartozik, azoktól nem elválasztható, önmagában nem forgalomképes (pl. tulajdoni hányad utáni szavazati jog nem értékesíthető).
A társasházi gyakorlat szerint arányosítással határozzák meg a lakások, helyiségek közös tulajdonra vonatkozó mutatóját.

A tulajdoni hányadok számításához szükség van az egyes ingatlanok hasznos területére, és az összes

tulajdoni hányad számítására, mely a magántulajdonban lévő összes lakás és helyiség hasznos területe.

Régebbi gyakorlat, hogy a lakásnégyzetmétereket egyszerűen összeadva kapják az összes tulajdoni hányadot és ebből egyszerű „lakás hasznos terület / összes tulajdoni hányad” tört képzésével kapják az egyes lakás tulajdoni hányadokat, ez esetben a nem egész négyzetméterű lakások esetében a számlálóban nyilván tizedes tört is lehet (ha egész értékű számlálót akarunk, mindenképp kerekítenünk kell – ráadásul oly módon, hogy az összes tulajdoni hányad értékével megegyezzen a résztulajdoni hányadok összege – ez a kerekítés természetét ismerve okozhat egyes tulajdonoknál kis mértékű hátrányt, más tulajdonoknál kis mértékű előnyt)

Újabb gyakorlat, hogy tízezredekben (10 000) adják meg a tulajdoni hányadokat. Ebben az esetben:

lakás hasznos terület * (10 000 / összes hasznos alapterület) = tulajdoni hányad. A kerekítést természetesen itt úgy kell végezni, hogy a résztulajdonok összege 10 000-et adjon.

A tulajdoni százalék: a tulajdoni hányadból a százalékos részesedés már egyszerűen számítható. tulajdoni hányad / összes tulajdoni hányad * 100 = tulajdoni százalék. Ha 10 000 a választott összes tulajdoni hányad, akkor ez csak egy 100-zal történő osztás, ha az összes tulajdoni hányad 10 000-től eltérő szám, akkor sok esetben több tizedesjegyből álló szám lehet, melyet többnyire két tizedes jegyre kerekítenek, azonban itt a kerekítések után a végösszegnek 100-at kell adnia.

Lakás négyzetméter, a tulajdonihányad, és a tulajdoni százalék – példák, számítások: Számítások a példa társasház adataival.

O – O