A példa társasház:

Számításainkhoz a már specifikált társasházat vesszük alapul.

Épület javítási (tulajdoni) százalékok a tulajdoni hányadokból – a már ismert módon:

xxxxx 2x2_111 excel tábla be xxxxx

Fenntartási százalékok számítása:

A társasház alapítói (1949-ben) abból indultak ki, hogy a társasházra fordított költségek egy részét (eltérően a vagyont fenntartó vagy gyarapító épület javítási kiadásoktól) leginkább a működéssel kapcsolatos kiadásokat, munkálatokat, a tulajdoni hányadtól (lakásmérettől) függetlenül, csaknem egyenlő mértékben „veszik igénybe” a tulajdoni hányadokban lakók – ilyen a közös területek takarítása, világítása, a társasházzal kapcsolatos adminisztratív (közös képviselő és házmester fizetése) kiadások stb.

Így az elszámoláshoz egy kiegyenlítő számítást alkalmaztak (a nagyobb lakásokra kisebb, a kisebb lakásokra nagyobb) hányadot kívántak terhelni e költségekből.

Ezt oly módon tették, hogy képeztek egy fenntartási százalékot, és ezt egy – egy tulajdoni hányad esetében úgy számolták, hogy felét az adott tulajdoni hányadra vonatkozó épület javítási százalék feléből, a másik felét pedig (a 26 tulajdoni hányadra vonatkozóan) egyenlő mértékben képezik.

Példánkban szereplő 3,47 százalékú A1 tulajdoni hányadra (26 db tulajdon esetén) így a számítás: 3,47/2 + 50/26 = fenntartási százalék

xxxxx 2x2_211 excel tábla be xxxxx

Költségvetési tervezet: A társasház a költségvetési tervezete, az előző évek tapasztalatai, a tervezett szükséges felújítások, a várható infláció, a szükséges béremelések, az esetleges megtakarítások, és az előre nem látható lehetséges vészhelyzetek elhárításához szükséges források figyelembevételével készül.

xxxxx 2x2_221_ab excel tábla be xxxxx

Közös költség számítása:

A költségvetés tervezetből csoportosítani lehet a különböző kiadásokat, melyeket a megfelelő csoportokhoz rendelhetünk.

A betervezett épület javítási, és fenntartási kiadásokat a két százaléknak megfelelően egyszerűen leosztjuk.

A betervezett víz- és csatornadíj (50 000 Ft/hó) kiadásokat a vízóra nélküli tulajdoni hányadokra arányosítással osztjuk le, melynek menete a következő.

Összeadjuk a vízóra nélküli tulajdonok tulajdoni hányadait, így megkapjuk a vízóra nélküli összes tulajdoni hányadot. Az egyes tulajdoni hányadok víz (és csatorna) költség százalékát a …..

(tulajdoni hányad / vízóra nélküli összes tulajdoni hányad) * 100 képlet szerint számoljuk. Az így kapott, arányosított százalékokkal (melyek összege természetesen 100) a csak vízóra nélküliek által fizetendő 50 000 Ft már könnyen leosztható.

A betervezett kaputelefon költséget úgy számoljuk, hogy a 3 alagsori (ahol nincs kaputelefon bekötve) kihagyjuk, a maradék 23 tulajdoni részre pedig egyenlő mértékben osztunk. A költség, és használói csoportok szerinti elszámolás esetében a közös költség nem az elszámolás alapja, hanem csupán előlegként funkcionál, ezért gond nélkül megtehető, hogy a könnyebb befizethetőség érdekében 100-asra kerekítünk, hisz év végén úgyis minden tulajdoni hányad forintra pontos elszámolást kap arról, hogy az előző évi a tulajdoni hányadához tartozó áthozat, a tárgyévi befizetése és a tulajdoni hányadra számolt tárgyévi évi kiadások összevetését követően mekkora konkrét összeg megtakarítás (esetleg tartozás) köthető az adott tulajdoni hányadhoz.

xxxxx 2x2_231_a excel tábla be xxxxx

Az így meghatározott közös költségekre az egyes tulajdonosoknak eltérő éves befizetéseik lesznek, a továbbiakban e táblázattal számolunk.

xxxxx 2x2_231_b excel tábla be xxxxx

A kiadások változatlan, mint az előző példákban, azonban a kiadásokat négy csoportba (épület javítás, fenntartás, víz- és csatorna költségek, kaputelefon) is összegeztük, hogy az elszámolásban e négy csoportot más – más leosztással szerepeltethessük.

xxxxx 2x2_241_cd excel tábla be xxxxx

Elszámolás – egyenleg:

A költség- és használó csoportok szerinti elszámolás lényege, hogy nem a megállapított közös költség befizetéshez viszonyított teljesítést tartja nyilván, hanem egyben egy (év végi) pénzügyi zárás, társasházi, és (minden egyes) tulajdoni hányadra vonatkozóan is.

Az előző évi áthozat, és az év végi egyenleg nem a közös költség befizetéshez mért elmaradás vagy többlet, hanem a tulajdoni hányad forintban megadott megtakarítása (esetleg tartozása), záró egyenlege. Az elszámolás menete hasonló a közös költség számítás menetéhez, azonban itt az egyesköltségcsoportok tényleges kiadásai kerülnek tulajdononkénti lebontásra, esetünkben az épület javítás – 1 713 000 Ft, a fenntartás – 1 536 000 Ft, a víz- és csatorna költség – 604 000 Ft, és a kaputelefon – 8 000 Ft költségét. Ugyancsak tulajdonokra kell lebontani a bevételt, az épület javítási százalékokkal (mivel ez vagyoni jellegű bevétel).

xxxxx 2x2_251_a excel tábla be xxxxx

A bevételt (bérbeadás és betéti kamat), épület javítási százalékokkal bontjuk tulajdoni hányadokra.

xxxxx 2x2_251_b excel tábla be xxxxx

Az egyenleget az előző évi áthozat, a tárgyévi befizetések és a bevételek összege, levonva a tárgyévi kiadásokat összefuttatásával kapjuk meg.

xxxxx 2x2_261 excel tábla be xxxxx

A táblázat utolsó oszlopában látható az egyes tulajdonok tárgyév december 31.-i egyenlege, a táblázat jobb alsó cellájában pedig, a társasházi egyenleg – ekkora a társasház rendelkezésére álló összeg tárgyév december 31.-én.

A példa társasházban minden, az elszámoláshoz felhasznált táblázatot megkap minden tulajdoni hányad, ugyanis mivel közös tulajdonról (közös vállalkozás) van szó, így minden tulajdonosnak joga van arra, hogy minden, a vele közösségben lévő másik tulajdonos „hozzájárulási hajlandóságát”, fizetési „teljesítését” megismerje!

A Költség, és használói csoportok szerinti elszámolásnak túl azon, hogy év végi társasházi és tulajdononkénti zárás van, további fontos hozadéka, hogy korrekt módon kezelni tudja „többlethasználattal” kapcsolatosan felmerülő, vitára okot adó kérdéseket.

O – O